adaptáció

Egy csónakban

Otthon

E heti rövidfilmünk magyar alkotó műve, ami bizony prömier itt a blogon. Az Otthon Bodor Ádám Tanyai lány című novellájából készült Gelley Bálint rendezésében, aki a MOME

(tovább…)

Reklámok

Tolkien hava: Kisemberek nagy nehézségei

Hobbit (The Hobbit, 1985) – Hobitit (The Hobbits)

Az utolsó animált Tolkien-adaptáció után következzék az ígért meglepetés. Hogy kellemes vagy kellemetlen-e, azt ki-ki döntse el maga; a mai bejegyzés tárgya ugyanis kivételesen nem animációs film, hanem két élőszereplős mű, méghozzá tévéjáték. Hogy miért? … A Tolkien-szemlémre való készülés közben számos furcsaságot sikerült fölásnom – köztük olyan szörnyeket is, amelyek talán jobb lett volna, ha rejtve maradnak; de olyat is, amely és ez … megérdemli, hogy hazáján kívül is ismerjék, ha másért nem… Mindkét alkotás a kis költségvetésű überbizarr kiemelkedő képviselője, amelyek mellett, akár tetszenek a nézőnek, akár nem, de nem lehet szó nélkül elmenni.

(tovább…)

A lélek hosszú, sötét teadélutánja

Zbrodnia i kara (Crime and Punishment)

Dosztojevszkij egyik legnépszerűbb regénye, a Bűn és bűnhődés első, de talán második pillantásra is megfilmesíthetetlennek látszik. Ennek ellenére nem kevesebb mint harminchat földolgozás született belőle (az első még 1909-ben), nem számítva az olyan … mint a Werckmeister Harmóniák. Az adaptációk mindegyikében közös, hogy a történetet igen lazán követik, és … Ebbe a trendbe illeszkedik Piotr Dumała lengyel alkotó 2000-es filmje is.

(tovább…)

Egy igazi farkasember

A dzsungel könyve (1973)

Maugli klasszikussá vált története filmesek tucatjait ihlette és – amint láthatjuk – ihleti meg máig. Hazánkban a két legismertebb adaptáció az 1966-os Disney-féle opusz és természetesen Dés László musicalje (említést érdemel még Korda Zoltán 1942-es hollywoodi szuperprodukciója, amelyhez kedves gyerekkori emlékeim fűződnek, noha az évek során a varázs jelentősen megkopott). Az 1973-ban készült szovjet változat dalbetétekben ugyan nem bővelkedik, de helyette nagyszerű karakterábrázolást, különleges animációt és … kapunk. Aki esetleg a történethűséget hiányolta volna a korábbi rajzfilmből, az alighanem szeretni fogja ezt a verziót, amely nem csupán rendkívül közel maradt Kipling eredeti művéhez, de képi világa is markáns, egyedi stílusú.

(tovább…)

Négy láb jó, két láb még jobb

Állatfarm (Animal Farm)

George Orwell világhírű kisregényéhez aligha lehetne testhezállóbb vizuális médiumot találni a rajzfilmnél. Ha az első amerikai egész estés rajzfilm tündérmese volt, alighanem stílusos, hogy a britek politikai szatírával indítsanak, még akkor is, ha Orwell saját maga mégiscsak tündérmeseként aposztrofálta művét. A kis angol major állatainak történetét alighanem mindenki ismeri legalább hallomásból, a filmes földolgozások azonban már jóval szerényebb hírnevet tudhatnak magukénak. Az Állatfarmot a Halas és Batchelor filmstúdiónak köszönhetjük, amely már a negyvenes évektől kezdve készített egész estés és rövid stoptrükkfilmeket, és amelyet egy magyar … Halász János és felesége, Joy Batchelor alapítottak.

(tovább…)

Tolkien hava: Hadd zengjen énekszó

The Return of the King (1980)

a_kiraly_visszater_plakat

És annyi balszerencse közt, oly sok viszály, elmaradás és félig nyúzott bejegyzés után, elérkeztünk az utolsó animált Tolkien-adaptációhoz, amely, ahogy dukál, a középföldi történetek legvégét dolgozza föl. A király visszatér ugyanúgy Rankin és Bass, illetve a velük együttműködő Topcraft stúdiójában készült, ahogy a korábban már említett A hobbit is. Ahogyan azonban ez utóbbi egy hangulatos, kompakt kis mesefilm volt, amely meglepő hűséggel adta vissza az eredeti regény fokozatosan megkomolyodó otthonosságát, úgy A király visszatér egy összemismásolt, koncepciótlan, követhetetlen és – legalábbis számomra – alig-alig élvezhető mű. Hogy miért? Hát ez hosszú történet. Hosszú és sötét.

(tovább…)

Tolkien hava: Zsákosék esete a rotoszkóppal

A gyűrűk ura (The Lord of the Rings – 1978)

a_gyuruk_ura_plakat

Mai bejegyzésünk tárgya Magyarországon is viszonylag ismert, legalábbis a Tolkien-kedvelők között. A kulcsszó itt az “ismert”, amely esetünkben távolról sem azonos a “kedvelt”-tel vagy a “népszerű”-vel. A helyzet az, hogy Ralph Bakshi műve határozottan rossz hírnévnek örvend, és nem csupán a rajongók, de az átlagnézők nagy többsége is – egy-két kósza hívétől eltekintve – utálja. Ahogyan egyik kedvenc kritikusom megfogalmazta: mielőtt Peter Jackson trilógiáját bemutatták volna, azzal vigasztalta magát, hogy lehet, hogy az új filmek pocsékak lesznek, de a rajzfilmnél mélyebbre úgysem süllyedhetnek. Ezek után némi bűntudattal vallom be, hogy jómagam, amikor előszörre láttam, könnyesre röhögtem magam rajta, és csak utána jutott eszembe megbotránkozni. De van-e a viking Boromir, a hadonászó Gandalf és a mamuszos balrog mellett bármi is, ami vonzóvá tehetné a filmet? Nos, nézzük meg.

(tovább…)

Tolkien hava: Csen-csen gyűrű

A hobbit (The Hobbit – 1977)

a_hobbit_plakat_2

Most pedig eljött az idő, hogy egy valódi, a szó szoros értelmében véve animált Tolkien-adaptációt vegyünk szemügyre, ez pedig nem más, mint Arthur Rankin és Jules Bass 1977-es tévéfilmje, A hobbit. Rankin és Bass stúdiója számos, a tengerentúlon népszerűségnek örvendő, közismert mesefilmet készített (az egyik ikonikussá vált darabjuk a Rudolf, a rénszarvas), így aligha lehet meglepő, hogy ezúttal is elsősorban a gyerekeket célozták meg. Ami – ahogyan meg fogjuk látni – egyáltalán nem baj.

(tovább…)

Tolkien hava: Zsebben is elfér

The Hobbit (1966)

És íme. Mai filmünk nem más, mint a legelső mozgóképes adaptáció, amely valaha is született Tolkien műveiből, még jóval azelőtt, hogy Ralph Bakshi vagy Peter Jackson nekirugaszkodott volna a lehetetlennek tűnő vállalkozásnak, A gyűrűk ura megfilmesítésének. Ez az 1966-os alkotás nem más, mint A hobbit, egészen pontosan annak animációs rövidfilmes verziója, amely valódi ritkaságnak számít, ha másért nem, hát azért, mert a rajongók legnagyobb része még csak nem is hallott felőle. Hogy jó okkal-e? Mindjárt meglátjuk.

(tovább…)