’80

Egerek és emberek

A NIMH titka (The Secret of NIMH)

secret_of_nimh_plakat

A Nemzetközi Gyermeknap alkalmából egy olyan mesefilmet veszek ma szemügyre, amely igazi ritkaság: nem csupán időtálló, de a kicsik mellett a felnőttek számára is kifejezetten élvezetes. Don Bluth első egész estés filmjét huszonévesen láttam először, korábban még a létezéséről se tudtam. az első … megtörtént a csoda, amelyet még Disney-rajzfilmek is csak nagy ritkán képesek kiváltani: újra gyereknek éreztem magam. Olyasvalakinek, aki… és izgatottan várja a mese folytatását, még akkor is, ha félelmetes vagy szomorú események várnak rá az út során.

(tovább…)

Tolkien hava: Hadd zengjen énekszó

The Return of the King (1980)

a_kiraly_visszater_plakat

És annyi balszerencse közt, oly sok viszály, elmaradás és félig nyúzott bejegyzés után, elérkeztünk az utolsó animált Tolkien-adaptációhoz, amely, ahogy dukál, a középföldi történetek legvégét dolgozza föl. A király visszatér ugyanúgy Rankin és Bass, illetve a velük együttműködő Topcraft stúdiójában készült, ahogy a korábban már említett A hobbit is. Ahogyan azonban ez utóbbi egy hangulatos, kompakt kis mesefilm volt, amely meglepő hűséggel adta vissza az eredeti regény fokozatosan megkomolyodó otthonosságát, úgy A király visszatér egy összemismásolt, koncepciótlan, követhetetlen és – legalábbis számomra – alig-alig élvezhető mű. Hogy miért? Hát ez hosszú történet. Hosszú és sötét.

(tovább…)

A rémálom tudománya

Alice (Něco z Alenky)

neco_z_alenky_plakat

Jan Švankmajer neve talán nem ismeretlen a hazai közönség számára. A kortárs cseh animáció nagymestere, aki autodidakta módon tanulta ki a filmkészítést, jellegzetes stoptrükktechikájával és fantasztikus, (többek közt saját maga által) szürrealistának nevezett stílusával a nemzetközi porondon is jelentős sikereket aratott, mi több, máig aktív: legutóbbi művét, a Túlélni az életet (elméletben és gyakorlatban) c. filmet 2010-ben mutatták be, jövőre pedig újabb alkotással készül. Az idei Anilogue-fesztivál többek közt Švankmajer műveiből is közölt egy retrospektív válogatást, így ennek alkalmából vetünk most egy pillantást első egész estés filmjére, az 1988-as Alicera.

(tovább…)

A puszta ország

Mezítlábas Gen (Hadashi no Gen*)

mezitlabas_gen_plakat

És elérkezett az idő, amikor nem kerülgetem tovább a forró kását, hanem szót ejtek minden idők egyik legnépszerűbb animációs ágáról, az animéről. Több okból is óvakodtam eddig érinteni a témát. Egyfelől a hazai animerajongó közösség, amennyire meg tudom ítélni, viszonylag jól szervezett, és többségük pontosan tudja, mi felel meg az ízlésének, és hogyan juthat hozzá. Az érme másik oldala viszont úgy fest, hogy ha kimondom az “anime” szót, a másik félnek egy bizonyos Mijazaki (vagy az ipszilonos megfelelője) jut eszébe, aki csinált valami mesefilmeket, oszt kész. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az anime mint művészeti forma olyannyira gazdag és változatos, hogy több tucatnyi blogot lehetne szentelni külön ennek a tárgykörnek. Mivel ez a blog általánosságban beszél az animációról, igyekszem kiegyensúlyozott képet nyújtani, és csupán annyi animét szerepeltetni, hogy ne billenjen el túlságosan a mérleg. Nehéz lesz, különösen ha figyelembe vesszük a kortárs mezőny elképesztő produktivitását, de törekszem arra, hogy minden műfaj és stílus reprezentálva legyen, lehetőleg színvonalas filmekkel.

Most pedig lássuk, amiért ma idejöttünk: a Mezítlábas Gent!

(tovább…)