20’10

Állati elmék

Ookami kodomo no Ame to Yuki (Wolf Children)

vagy: Az idő fölött járó lány?

okami_kodomo_no_ame_to_yuki_plakat

Az idei Anilogue fesztivál … Hoszoda Mamoru legújabb filmjét, A fiú és a szörnyet. Hoszoda korántsem kezdő, ha rajzfilmről van szó: dolgozott a Digimon-filmeken, … One Piece, 2006-ban Az idő fölött járó lány… 2009: Nyári háborúk. E két utóbbi alkotásában már teljes pompájukban bontakoznak ki azok a sajátosságok, amelyekért Hoszodát sokan Mijazakihoz hasonlítják: a fantasztikum és a mindennapi magától értetődő elegyítése, amely mostani filmünket is jellemzi, és nagyban hozzájárul egyedi hangulatához.

(tovább…)

Harcra fel!

Maker vs Marker

Január utolsó hétvégéjére egy egész estés filmet terveztem, ez azonban időhiány miatt holnapra csúszik. Helyette íme a brit alkotó, Jonny Lawrence másfél perces kisfilmje, amely a Street Fighter-sorozat előtt tiszteleg, de – amint azt maga az alkotó is leírja – a Dragon Ball Z és a Mátrix hatását is fölfedezhetjük rajta, sőt…

(tovább…)

Tanulj, tinó, ökör (?) lesz belőled

A fiú és a szörnyeteg (Bakemono no ko)

fiu_es_szornyeteg_plakat

Hoszoda Mamoru erényeit aligha kell zengedeznem azoknak, akik valamennyire is járatosak a kortárs anime világában; és noha “az új Mijazaki” címet alighanem már sok ígéretes tehetség megkapta (akár okkal, akár ok nélkül), Hoszoda esetében legalábbis annyiban indokoltnak tűnhet, hogy a rendezőnek különös érzéke van a fantasztikus keretbe helyezett coming-of-age történetekhez. Legújabb filmjét, A fiú és a szörnyeteget a szemfülesek a tavalyi Anilogue-on láthatták, a héten három alkalommal a budapesti Toldi moziban is vetítették, így az alábbiakban, először a blogon, egy egészen friss, ropogós alkotásról lesz szó, ennek megfelelően a szöveg is félig recenzió, félig elemzés lesz. Ez utóbbit azért érdemes szem előtt tartani, mert a filmet csak egy alkalommal láttam, méghozzá tegnap, így az élmény még új, és többedszeri megnézés után (mert hogy többször is meg fogom nézni, az már egészen biztos) alighanem másként fogok a műhöz viszonyulni. Mindenesetre meglátjuk, hogy így elsőre mit sikerül kihozni kettőnkből – a filmből és belőlem.

(tovább…)

Por, hamu és ujjbábok

Salad Fingers

salad_fingers_plakat

Az előző két hét elmaradt bejegyzéseit pótolandó, az idei Halloween alkalmából egy teljes sorozatot veszünk szemügyre. A Salad Fingers (kb. ‘Salátaujj’), David Firth brit animátor tíz részből álló rövidfilmciklusa általában véve nem annyira ijesztő, mint inkább nyomasztó és hátborzongató, ez azonban nem jelenti, hogy ne okozna álmatlan éjszakákat a nézőnek. A YouTube-on is föllelhető sorozat meglehetősen ismert; az első epizód még 2004-ben jött ki, és azóta számosan megpróbálták értelmezni, analizálni a művet, általában inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az alkotó, ahogy dukál, notóriusan keveset beszél arról, mi, hogyan és miért történik a műben, így a Salad Fingers valóságos kánaánja a filmelemzőknek. (tovább…)

Csirkejáték

Meatless Days

E heti rövidfilmünk (részben) magyar alkotás, ami itt a blogon premiernek számít. A Domestic Infelicity nevű formáció mögött egy hazai, ám Nagy-Britanniában végzett alkotópáros, Szabó Sarolta és Bánóczki Tibor áll, akik már jó ideje külföldön dolgoznak, többek közt angol és francia művészekkel koprodukcióban. Szokatlan, elsőre talán ijesztően enigmatikus filmjeik hangulata többnyire a lappangó nyugtalanság, szorongás és az ehhez társuló fekete humor keverékeként jellemezhető – és nem jelent kivételt ezalól 2013-as rövidfilmjük, a Meatless Days (‘húsmentes napok’) sem.

(tovább…)