Perfect Blue (Pafekuto Buru)
Kon első egész estés rendezése az 1997-es Perfect Blue című pszichothriller, amelyben már teljes pompájukban mutatkoznak meg a rendező sajátos kézjegyei: az archetípusokra épülő, mégis jól artikulált női hősök; álom, valóság és a tudat különböző szintjeinek egybemosódása; a történetsíkok lebegtetése, amely a szereplőkben és a nézőben egyaránt bizonytalanságot kelt.
A stúdió pénzhiánya … a kész filmen is látszik. Az alakok olykor szinte kiugranak környezetükből: mind a színezés, mind a mozgás bizonytalanul … mintha nem is egy térben lennének.
A filmhez Ikümi Maszahiro szerzett rendkívül erős, atmoszferikus kísérőzenét. Az elektronikus hangzásvilág, eltorzított emberi beszédfoszlányaival, nyugtalanul lebegő vonósaival, dübörgő dobgépeivel hol álomszerűen ringató, hol vad és erőszakos – összességében nagyon jól visszaadja a főszereplőben és általa a nézőben keltett bizonytalanságot, amely rettegésbe, majd kétségbeesett agresszióba fordul.
A szemfülesebb olvasók már alighanem észrevették, hogy a történet, a motívumok és a … kezelés igen hasonlítanak Darren Aronofsky 2010-es Fekete hattyújára, amely szintén egy fiatal művész lassú összeroppanásának történetét beszéli el. Nem csoda, ha Aronofsky egyik forrásaként nevezte meg Kon filmjét. A Perfect Blue azonban megítélésem szerint sikeresebb az önmagán túlmutató általános problémák ábrázolásában (már ha egyáltalán elfogadjuk, hogy a Fekete hattyúnak volt ilyesfajta célkitűzése, ami korántsem biztos): nem annyira esettanulmány, mint inkább az emberi psziché sajátosságainak… A film emellett a fogyasztói társadalom és a popkultúra kritikájának is tekinthető, amely nem látja a sztár mögött az embert, és…
A film nyomasztó, helyenként rendkívül véres, és nemi erőszak…
Hogyan tudom megnézni?
Örömhír, hogy a Perfect Blue-nak van magyar DVD-kiadása, és alkalmanként (meglehetős ritkán) moziban is adják. Mind az Odeonban, mint a James Deanben megvan, úgyhogy ne habozzunk, menjünk, vegyük ki. Különleges élményben lesz részünk.
laterna magica 